Bocsi hogy ilyen sokáig nem hoztam részt, de kellett valami 'inspiráló' rossz dolog, ami (szerencsére) csak most történt meg :). Jó olvasást!! xxx Tina
Kezdjük el!
-Zaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaayn!! Kelj már fel te vadbarom! - üvöltöttem. a bátyám fülébe.
-Maradj már, Becca. Akkora egy állat vagy. - mondta Zayn ,még félálomban.
-De elkésünk a meghallgatásról! Léccí már! Anya is azt mondta, hogy el kell vinned!
-Miért nem mész Suzyval? -kérdezte.
'Jellemző. Már megint semmit sem tud rólam.'
-Tudod mit? 3 éve egyetlen egy szívességet sem kértem.Úgyhogy, most azonnal felkelsz, vagy...
-Vagy mi? Beárulsz anyucinak? -kérdezte gúnyosan.
-Tudod mit? Oké. Nem kell a segítséged. De ezt ne felejtsd el akkor sem ha neked kell az ÉN segítségem. Viszlát majompofa! -mondtam, és közben az éjjeliszekrényéről észrevétlenül elvettem a kocsikulcsát és a mobilját.
-Jó éjszakát görényke. - "köszönt el" ugyanolyan stílusban mint én.
-Pff
Fél órával később.
-Szia kicsim ügyes legyél. -mondta anya mosogatás közben. -Nem úgy volt, hogy Zayn elvisz?
-Tessék? Dehogy. Kölcsönadta a kocsiját. Egyedül megyek.
-OK drágám. Vigyázz magadra és sok sikert!
-Köszi! Szeretlek.-mondtam, és adtam neki egy puszit.
-Én is Becca.
.
.
.
-Na szóval.-mondtam magamnak, miközben Zayn barátnőjének a számát tárcsáztam.-Kezdjük el!
-Szia, Lily. Zayn egyik barátnője vagyok. Nem, nem úgy barátnője, mint te. Inkább csak haver. Hogy mit szeretnék? Ó. Lehet, hogy fájni fog, de Zayn szakítani akar veled. Nem érted? Mit nem értessz ezen? Azért nem ő mondja, mert látni sem bír és a hangodaat sem bírja hallani. Nem. Nem szeretné, hogy keresd. Soha. Oké. Szia. És Lily. Sajnálom, hogy így végződött a kapcsolatotok. Igen, próbáltam lebeszélni. Nem tudom. Oké. Akkor viszlát.
-Na ez is letudva.-gondoltam magamban, és a tesóm mobilját bedobtam az első postaládába amit megláttam.
Így jár az aki Becca Malikkal tol ki.
-Úristen!!! Elkések. -mondtam magamnak hisztérikusan, és elindultam a színház felé.
Negyed óra múlva ; Színháznál...
-Következő: Becca Malik. Utoljára szólok
-Itt vagyok. Elnézést. -szabadkoztam lihegve.
-Itt a színházban, nem tűrjük a későket Miss Malik.
-Elnézést, de a bátyám... Á. Mindegy.
-Nem, kisasszony nem mindegy. Még egy ilyen és repül! -oltott tovább a drámatanár.
-Nem fordul elő többet. Ígérem. -sziszegtem.
-Akkor lássuk mit tudsz.
Két óra múlva hulla fáradtam rogytam össze a babzsákfotelemre. Büszke voltam magamra. Kivételesen. Úgy láttam, hogy a bátyám még mindig alszik. Nem hittem el, ezért benéztem hozzá. Mit láttam? Semmit. Egy magnót kivéve, ami Zayn horkolását játszotta.
-Basszus! -suttogtam. Zayn biztos Lilyhez ment. Kiderül minden!!! Nemár. Egyet tehettem. Ha a bátyám még egyszer megüt, én azt már nem élem túl. Nem is gondolkodtam. Csak reménykedtem, hogy Zayn bringával ment. De sajnos nem volt szerencsém. Nem csórhattam el a bátyám kocsiját, mert azzal ment Lilyhez.
-Akkor bicózunk egyet.-mondtam ismét magamnak. Hogy miért beszélek magamhoz? Maya halála óta ez már szokásos. Hhhhh... Maya. Szomorúan elmosolyodtam.
-11 éve. Pontosan 11 éve. Egy szót mondok Maya -fordultam az ég felé. -Hiányzol. Segíts nekem tönkretenni a bátyámat. Gyűlölöm. Sosem segített nekem. Nem érdekelte ha bánt. Ha nem tettem meg valamit amit kért, akkor egyszerűen megpofozott. Nincs már méltóságom. De vissza szerzem. Bármi áron. Ezt megígérem Maya.
Fél óra múlva már a bőröndjeimmel (2) küszködtem. Nem tudtam felrakni a bicajra. Megvontam a vállam, majd kihoztam Zayn bringáját.
-Ezt neked drága bátyuskám. -dünnyögtem. Felemeltem a bringát, és a földhöz vágtam. sokszor. A végén csak bólintottam egyet. Még egyszer belerúgtam, és művért vettem elő. Letérdeltem és írni kezdem vele. A végén ezt láthatták:
VISSZATÉREK! XX B.
Elégedetten indultam el a repülőtér felé.
